TEMPLOMUNK SZENT FELICIÁN KÓRUSA

A balassagyarmati Szentháromság plébániatemplom kórusa 1974 óta működik Szent Felicián Kórus néven. Nevét a templom egyik mellékoltárán üvegkoporsóban nyugvó római vértanúról vette.

     
   
     

Szent Felicián oltára

Szent Felicián (S. Felicianus Martyr) életéről sajnos nincsenek konkrét történelmi adataink, holtteste a római katakombákból került elő. Férfi vértanú volt, aki a nagy keresztényüldözések idején szenvedett vértanúságot hitéért. Kivégzésének módja: agyonkövezés, melyről a holttest koponyáján lévő törések tanúskodnak. A legvalószínűbb, hogy keresztény hitre tért római katona volt, erre utalnak a mellékoltára két oldalán álló gipsz-szobrok: baloldalt Szent Flóriáné, aki szintén keresztény római katona volt, s a Diocletianus-féle keresztényüldözések idején halt vértanúhalált 304-ben, jobboldalt pedig Longinus római századosé, aki ott volt Krisztus keresztre feszítésénél, és később ennek hatására tért meg. Szent Felicián test-ereklyéjét gróf Balassa Pál -aki több felvidéki templom építtetője is volt- XIII. Kelemen pápától kapta ajándékba érdemeiért. Ezt előbb Kékkő várában őrizték, majd -hogy az nyilvános tiszteletnek legyen kitéve- a gyarmati templom felszentelése alkalmával (1759. augusztus 20-án), egy üvegkoporsóban a templom e célra készült mellékoltárára tetette. Azóta, bár a koporsót többször felnyitották, s a holttestet át is öltöztették, Szent Felicián ereklyéje templomunkban nyugszik. Helyi tiszteletére utal, hogy a templom két harangjára is felkerült a neve: Egy 1808-ban öntött harangon ez volt olvasható: „S. Felicianem ora pro nobis”, egy későbbi, 1889-ben öntött 100 kg-os harangon pedig ugyanez magyarul volt olvasható: „Szent Felicián vértanú, könyörögj érettünk.”

     
   
     

Szent Felicián teste az üvegkoporsóban, kezében pálmaág, a vértanúság jelképe

Az 1970-es évek első felében az akkori karnagy, Varga János szorgalmazta, hogy legyen a templom kórusának neve. Az ötlet, hogy éppen Szent Felicián nevét vegyék fel, Trizna Lajostól származik, aki felismerte a ritkaságszámba menő, akkorra mégis szinte teljesen elhalványult kultuszú ereklye jelentőségét és egyediségét. Varga János karnagy a kézenfekvő ötletet örömmel elfogadta, s később, 1977-ben himnuszt is készíttetett Szent Feliciánról a balassagyarmati illetőségű Szedő Dénes atyával a Kis Magyar Uzuális „Itt jelen vagyon...” kezdetű énekének dallamára.